Las 24 invocaciones están etiquetadas por estrofas (1, 2, 3, 4), tono (A, B, Γ) e iteración (α, β).
Ἁγνὴ Παρθένε Δέσποινα, ἄχραντε Θεοτόκε, R: Χαῖρε νύμφη ἀνύμφευτε.
R Los hombres honran con fervor tu virginal belleza.
Μαρία νύμφη ἄνασσα, χαρᾶς ἡμῶν αἰτία, R 2.Bβ.
R Adorna mi espíritu, oh Novia sin mancilla,/con tu divino júbilo, santísima doncella.
Χαῖρε εἰρήνη καὶ χαρά, λιμὴν τῆς σωτηρίας, R 3.Bβ.
Παστὰς τοῦ Λόγου ἱερά, ἄνθος τῆς ἀφθαρσίας.
R ¡Del Verbo, bello tálamo y flor inmarcesible!
R ¡Árbol de vida, alégrate, oh fuente inagotable!
Κόρη σεμνὴ καὶ ἄσπιλε, Δέσποινα Παναγία, R 4.Bβ.
Επάκουσόν μου, άχραντε, κόσμου παντός Κυρία, R[2] 4.Γα.
Ἀντιλαβοῦ μου, ρῦσαί με ἀπὸ τοῦ πολεμίου R 4.Γβ.
Καὶ κληρονόμον δεῖξόν με ζωῆς τῆς αἰωνίου.